Három egyeztetés, egy közös cél: a Duna jövője és a budapesti személyhajózás

Az elmúlt hónapokban három alkalommal is egyeztetésre hívta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a hajózási szakmai szervezeteket a Krisztina körúti székházába. A találkozók célja az volt, hogy a fővárosi fejlesztések előtt a szakmai szervezetek, az önkormányzatok és a gazdasági szereplők közösen fogalmazzák meg azokat a szempontokat, amelyek hosszú távon is élhetőbbé és fenntarthatóbbá tehetik Budapestet.

A három megbeszélés során fokozatosan egyre inkább a Duna és a személyhajózás került a középpontba.

Első találkozó – a szakmai problémák összegyűjtése

Az első egyeztetésen a hajózási szervezetek mellett még a buszos személyszállítást képviselő érdekképviseletek is jelen voltak. Minden résztvevő lehetőséget kapott arra, hogy bemutassa saját ágazatának legfontosabb kihívásait.

A Személyhajósok Szövetsége elsősorban három témát emelt ki:

• a Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) gyakorlati kérdéseit,

• a pesti alsó rakpart jövőjét,

• valamint azokat az aktuális szakmai problémákat, amelyek a személyhajózás mindennapi működését érintik.

A cél már ekkor is az volt, hogy a fővárosi fejlesztések ne a hajózás rovására, hanem annak figyelembevételével valósuljanak meg.

Második találkozó – a kerületek szemszögéből

A második egyeztetésen már a kerületek képviselői ismertethették saját tapasztalataikat.

Kiemelt téma volt a XIII. kerület helyzete, ahol a kikötők környezetében jelentkező utasforgalom hosszú ideje komoly viták tárgya. A kerület képviseletében Csiga Gergely alpolgármester ismertette álláspontjukat. Elmondása szerint napi közel ezer utas érkezése és távozása jelentős terhelést jelent a környéken élők számára.

Bár korábban sikerült elérni, hogy a prosecco-hajók egy része más indulási helyre kerüljön, mára a korábbi szolgáltatók mellett újabb vállalkozás is megjelent, ráadásul a lakóépületekhez még közelebb.

A kerület egyértelműen azt szeretné, hogy a 2024-ben elfogadott DÉSZ mielőbb életbe lépjen.

Harmadik találkozó – közös szakmai javaslatok a Főváros számára

A harmadik egyeztetésen már kizárólag a hajózási szakmai szervezetek – a MAHOSZ, a Személyhajósok Szövetsége és a BKIK – vettek részt.

Az aktualitást a BKK által bemutatott pesti alsó rakpart megújításának tervei adták. A BKIK jelezte, hogy szeretne egy átfogó szakmai anyagot eljuttatni a Főváros részére, amelynek elkészítéséhez kérte a hajózási szövetségek közreműködését.

1. A rakpart fejlesztése és a hajózás összehangolása

A rakpart átalakítása nem csupán városépítészeti kérdés, hanem közlekedési és turisztikai szempontból is meghatározó.

A Személyhajósok Szövetsége szerint a fejlesztéseknek hosszú távon kiszámítható működési környezetet kell biztosítaniuk.

Fontosnak tartjuk, hogy:

• a változásokat megfelelő előkészítési idő előzze meg;

• a tervezés során a hajózás működési igényeit már a kezdetektől vegyék figyelembe;

• rendelkezésre álljon a szükséges infrastruktúra (áram, víz, közművek);

• a biztonsági szempontok – például a korlátok, utasáramlás és kikötési lehetőségek – megfelelő hangsúlyt kapjanak.

A Szövetség aktív szakmai partner kíván lenni a tervezési folyamatban, hiszen a hajózási tapasztalatok hozzájárulhatnak egy jól működő, mindenki számára élhető rakpart kialakításához.

Amennyiben erre lehetőség nyílik, a hajózási vállalkozások akár településfejlesztési együttműködések keretében is hozzájárulhatnak a városkép fejlesztéséhez.

2. Milyen legyen egy jól működő DÉSZ?

A Duna-parti Építési Szabályzat hosszú évekre meghatározza Budapest vízpartjának működését, ezért kiemelten fontos, hogy szakmailag megalapozott legyen.

A Személyhajósok Szövetsége szerint egy jól működő DÉSZ:

• a Dunát nemcsak a partról, hanem vízfelől is vizsgálja;

• azonosítja azokat a területeket, amelyek hajózási vagy biztonsági okokból nem alkalmasak kikötésre;

• közlekedésbiztonsági hatástanulmányokra és szakmai állásfoglalásokra épül;

• figyelembe veszi a folyamatosan növekvő turisztikai utasforgalmat;

• nem korlátozza indokolatlanul a kikötésre alkalmas rasztereket;

• képes alkalmazkodni a jövőbeni igényekhez;

• egyaránt kiszolgálja az egyéni és csoportos utazásokat;

• a meglévő infrastruktúrára épít, és ahol szükséges, annak fejlesztésével is számol.

A cél nem a jelenlegi helyzet konzerválása, hanem egy olyan szabályozás kialakítása, amely hosszú távon is képes együtt fejlődni Budapesttel.

A következő évek nagy kérdése

A következő években Budapest közlekedése jelentős átalakulás előtt áll.

A jelenlegi tervek alapján:

• 2027 és 2029 között zajlik a pesti alsó rakpart átalakítása;

• a budai fonódó villamos fejlesztése idején szintén hosszabb lezárások várhatók;

• a Lánchíd továbbra sem szolgálja a személyautó-forgalmat;

• a Szabadság híd villamospályájának felújítása újabb közúti korlátozásokat hozhat;

• új Duna-híd a következő években várhatóan nem épül.

Mindez azt vetíti előre, hogy Budapest felszíni közlekedése hosszabb időszakokra jelentős terhelés alá kerülhet.

Ebben a helyzetben a Duna szerepe új megvilágításba kerülhet.

A Duna lehet a város egyik tartalék közlekedési útvonala

A hajózás nem csupán turisztikai szolgáltatás.

Megfelelő infrastruktúrával és kiszámítható szabályozással a Duna olyan közlekedési tartalékot jelenthet Budapest számára, amely a nagy felújítások idején is képes utasokat szállítani, miközben a vízi útvonalakon nem alakulnak ki közúti torlódások.

Éppen ezért a mostani egyeztetések túlmutatnak a kikötők vagy a rakpart kérdésén.

Arról szólnak, hogy Budapest miként tudja a Dunát valódi közlekedési, turisztikai és városfejlesztési erőforrásként kezelni.

A Személyhajósok Szövetsége továbbra is nyitott arra, hogy szakmai tapasztalataival segítse ezt a közös munkát, és olyan megoldások szülessenek, amelyek egyszerre szolgálják a város érdekeit, a lakók életminőségét és a biztonságosan működő személyhajózást.