Formálódik Budapest új turisztikai strategiaja

Formálódik Budapest új turisztikai stratégiája: fókuszban a dunai hajózás és a parthasználat

A Fővárosi Közgyűlés Emberi Erőforrások Bizottsága konzultációt kezdeményezett Budapest Turisztikai Stratégiájáról, és tájékoztatást kért a Főpolgármestertől az előkészítő munkák állásáról. A munkaanyag jelenleg tervezet formájában áll rendelkezésre, a Fővárosi Közgyűlés pedig előreláthatóan 2026. szeptemberében tárgyalja majd azt.

A stratégia tervezete a hajózással és a kikötői rendszerekkel kapcsolatban is több fontos megállapítást és jövőbeli irányelvet tartalmaz:

Közös munka és új egyeztető fórum

• A stratégia végrehajtása nem lehet reális a szakmai és piaci szereplők – köztük a szálláshelyek, vendéglátók, utazásszervezők és a hajós szereplők – gyakorlati tudása nélkül.
• Ezen szereplők részvételének ugyanakkor szorosan kapcsolódnia kell a közös városi célokhoz.
• A társadalmi elfogadottság és a tudásminőség biztosítása érdekében a civil, a lakossági és a tudományos szereplők bevonása is elengedhetetlen.
• A szakmai irányítórendszeren belül a tervezet javasolja a Budapest Visitor Economy Tanács létrehozását, amely a stratégiai partnerségi és irányító egyeztetések fóruma lenne.
• Ebbe a Tanácsba a hajós szakmai szereplők is meghívást kapnának, miközben az intézményi szereplők delegált mandátummal vennének részt a működésében.

Adatvezérelt tervezés és egységes szabályozás

• A Duna-part használatát, a hajózási és kikötői rendszereket, a közterületi és rekreációs konfliktusokat, valamint a turistabuszok parkolását, várakozását és utascseréjét hosszabb távon adat- és igényvezérelt módon kell megszervezni.
• Budapest kétszintű településrendezési rendszere miatt a turizmushoz kapcsolódó használatok gyakran több kerületet érintenek, amelyek eltérő szabályozási és városüzemeltetési logikát alkalmaznak.
• Ez a különbség leginkább a Duna-parti térségekben, a belvárosi kulturális tengelyeken és a világörökségi területeken okoz komoly összehangolási igényt.
• A fővárosi és kerületi szabályozások kapcsolatának kiemelt példái a Dunaparti Építési Szabályzatok (DÉSZ).
• Míg a korábbi évek DÉSZ-ütemei (például a Margitsziget vagy a XXII. kerület esetében) a parthasználati rendszerekkel és kikötői funkciókkal foglalkoztak, a 2024-es felülvizsgálatok már hangsúlyosabban kezelték a városüzemeltetési és lakossági konfliktusokat.
• A 2024-es módosítások kiemelten fókuszáltak a belvárosi partszakaszok túlterheltségére, a hajóforgalom környezeti és városképi hatásaira, valamint az egységesebb kikötői fogalomrendszerre.
• A jelenlegi kereteket a 34/2024. (IX.30.) Főv. Kgy. rendelet határozza meg, amely már egységesebb módon kezeli a Duna-parti térségek fejlesztési és területhasználati kérdéseit.

Egyensúly a városi életminőségben

A Duna-part, a Margitsziget, a vízparti kapcsolatok, a hajózási rendszerek és a rakpartok szabályozása közvetlen hatással van a városi életminőségre, a közterületek használhatóságára, a turisztikai élményre és Budapest nemzetközi megítélésére. A jövőbeni szabályozásoknak éppen ezért a hajózási rendszereket, a rekreációs használatot, a turisztikai működést, valamint a lakossági és környezeti szempontokat szigorúan együtt kell kezelniük.